A Peugeot még nem elektromos autókról álmodott 2004-ben, akkor inkáb egy V12-es sportkupéval mutatták meg a nagyközönségnek a jövő formai megoldásait.
Ebbe a klubba akart csatlakozni a Peugeot amikor megtervezték a 907-est, amivel az akkor nagyon progresszívnek szánt formanyelvet, a hatalmas cetszáj szerű hűtőrácsot vezették be a nagyközönségnek 2004-ben a Párizsi Autószalonon.
A kupé hossza 437 centi, szélessége 188, magassága 121 centiméter. A koncepcióautó tengelytávolsága 2,5 méter. Az üresen 1400 kilós autó vázát egy szénszálas monocoque adja, akár a pályaversenyautókban. A futómű elöl-hátul kettős keresztlengőkaros kerékfelfüggesztést kapott. Motorja két háromliteres V6-os házasításából született, így hat literrel és 12 hengerrel rendelkezik. A Peugeot korabeli sajtóanyaga szerint 500 lóerő leadására volt képes az egyetlen példányban megépített autó, aminek végsebessége 300 km/óra felett alakult, és négy másodperc alatt érte el a 100 km/órát.
Egy ilyen autót a lóerők mellett a stílus visz a hátán, és hát ez a fizimiska már akkor sem volt túl szép, korunk tiszta, éles vonalakkal rajzolt, agresszív, szálkás Peugeot modelljei mellett pedig kicsit ilyen mint a felszínre hozott mélytengeri hal szottyadt testtel, furcsa szájjal, és gúvadó szemmekkel.
Nem sajnáljuk, hogy ez a formai korszak véget ért a francia márkánál
Persze próbálkoztak a formaterv készítői, a V12-es motor hengerenkénti szívótorkait plexi alatt mutatták meg a nagyvilágnak, ahogy azt klasszikus Ferrarik esetén is láttuk már. Belül mindent finom bőr borított, a műszerfal pedig már akkor kijelzőkkel rendelkezett, jövőbe mutató módon a klímát is képernyőről kellett vezérelni.
A vad ötletből végül nem lett semmi, ezt a Peugeot természetesen nem gondolta komolyan, akkoriban még tényleg a városi kisautókra épült a célközönség, és senki sem vett volna a Ferrari mellé egy olyan méregdrága sportkupét, ami leginkább a 206-osra hasonlít.
Forrás: Stellantis