A grafit az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője, azonban Peking ellenőrzése a grafit felett szinte lehetetlenné teszi, hogy az autógyártók a jövőben megfeleljenek az amerikai szabályoknak.
Ha az akkumulátorgyártók nem kapnak mentességet az amerikai szabályozás alól, akkor egyetlen autó sem lesz jogosult az elektromos járművek vásárlóinak felajánlott adókedvezményekre, mivel a grafit terén Kína megkerülhetetlen – mondta Ahn Duk-geun, Dél-Korea kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztere a Financial Timesnak adott interjújában.
Hozzátette: átmeneti időszak vagy enyhítés nélkül az egész ellátási lánc összeomolhat. Az inflációcsökkentő törvényt Joe Biden elnök 2022 augusztusában írta alá, ennek értelmében az amerikai fogyasztók jövő év elsejétől nem igényelhetnek 7500 dolláros (több mint 2,7 millió forint) adójóváírást az elektromos járművekre, ha az akkumulátorok anyagai és alkatrészei nem az Egyesült Államokból származnak.
A grafit azonban az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője: minden egyes jármű átlagosan 50-100 kilogramm grafitot használ fel az akkumulátor anódjaihoz, ami duplája a villanyautó-akkumulátorban lévő lítiumnak. A távol-keleti óriás rendelkezik a legtöbb grafittal, egyben uralja az anyag globális ellátási láncát: a kínai cégek a termelés több mint 90 százalékát dolgozzák fel.
Peking ellenőrzése az alapanyag felett szinte lehetetlenné teszi, hogy az autógyártók a jövőben megfeleljenek az amerikai szabályoknak. A dél-koreai kereskedelmi miniszter azt mondta a lapnak, hogy felvetette a kérdést amerikai kollégájának is. Ahn Duk-geun szerint Washington kénytelen lesz figyelembe venni a piaci realitást.
Szóba kerültek a csipek is
A Koreai Félvezetőipari Szövetség korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a dél-koreai csipgyártók beruházásai az Egyesült Államokban veszélyeztetik az ázsiai ország versenyelőnyét. A koreai tárcavezető ennek kapcsán közölte: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hardverek iránti kereslet növekedése miatt a jövőben több, Dél-Koreán kívül kapacitásra lesz szükség.
Hozzátette: Dél-Korea Japánnal, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben nem nagy területű és kisebb népességgel rendelkezik, így nem tudnak mindent az országban gyártani. A politikus emiatt arra biztatja a koreai cégeket, hogy fektessenek be külföldön, bár elismerte, hogy Szöul a jövőben több támogatást nyújthat a vállalatoknak a helyi csipgyártás bővítése érdekében.
Kína nem csak a grafitot uralja
A világ második legnépesebb országa tavaly a világ legnagyobb autóexportőre lett, amivel megverte Japánt és Németországot, míg a Szegeden gyárat építő kínai BYD 2023 negyedik negyedévében megelőzte a Teslát a tisztán elektromos járművek értékesítésében. Az amerikai inflációcsökkentő törvény azonban csökkentheti a keresletet a kínai járművek iránt, és átrendezheti a piacot.
Sőt, Washington a védővámok emelését is fontolgatja. Peking a kezdetektől fogva ellenezte a jogszabályt, emiatt vitarendezési eljárást kezdeményezett az Egyesült Államokkal szemben a Kereskedelmi Világszervezetnél. A távol-keleti ország szerint a törvény diszkriminatív, és torzítja a tisztességes versenyt.
Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott. Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek kínai exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Kína válaszul az amerikai csipgyártók termékeit tiltotta ki tavaly az országból, valamint két ritkaföldfém, a gallium és a germánium kivitelét korlátozta. A két nagyhatalom ezenkívül számos kérdésben áll vitában (Tajvan, ujgurok), és eltérően ítéli meg az orosz–ukrán háborút is, sőt: a távol-keleti ország segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában. Az e-autók terén pedig újabb front nyílt a felek között.
Forrás: vg.hu