Minden autó egy kaptafára készül a Stellantis csoporton belül, mindenben ugyanaz a hajtás van, ugyanazok a kapcsolók köszönnek vissza és ugyanaz a fedélzeti rendszer is, ugyanazokkal a pozitívumokkal és negatívumokkal. Legyen az Opel vagy Citroën, esetleg Lancia, a műszaki tartalom mindenhol változatlan, a különbségeket csak a formák és a finomhangolás jelenti. Nincs ez másképpen a Lancia Ypsilon HF-fel sem, mely valójában a Le Mans-ban bemutatott Peugeot e-208 GTi olaszra fordítva.

Elsőként az 1960-as genfi autószalonon bukkant fel a HF logó a Lanciánál, mely valójában a High Fidelity klub volt. Azok az emberek kerülhettek a leghűségesebb ügyfelek körébe, akik már legalább hat Lanciát vásároltak. Az eredeti logó valójában egy fekete alapon fehér HF-ből állt, melyen négy piros elefánt futott át, alatta pedig piros alapon fehér betűkkel a Squadra Corse felirat díszelgett. Szerencsehozó kabalaállatnak azért választották a kiselefántot, mert amint elkezdenek futni, az megállíthatatlanokká válnak.

Szerencsére nem abban az értelemben válnak megállíthatatlanná, ami hátráltatná a győzelmet vagy a jó köridőt. Ez igaz a Lancia Ypsilon HF-re is, melyben a hatékonyan lassító villanymotor mellé még ott vannak az első tengelyen a 355 milliméter átmérőjű tárcsákat szorongató, négydugattyús Alcon monoblock féknyergek. A hajtás legfinomabb része egyértelműen a mechanikus Torsen differenciálmű, hogy örömautózáskor az Ypsilon HF rendesen kihúzzon a kanyarból.

Azonnal felfedezhetőek az olyan közös elemek, mint a digitális felületek vagy a váltó kapcsolói, de még az üzemmódválasztó gomb is közös akár a Peugeot 308-cal vagy az Alfa Romeo Juniorral. A Lancia Ypsilon HF-ben azonban ott vannak a részben fenntartható forrásból származó, de kellemes tapintású anyagok, valamint a szögletesek és körök váltakozása a műszerfalon. A HF-ben határozottabb tartású sportülések és fém pedálok vannak, hogy jobban emlékeztessenek a múlt erős Lanciáira.

Nyomtávja 30 milliméterrel szélesebb, a futóműve pedig 20 milliméterrel ül lejjebb a sima Ypsilonénál. A vagányabb HF-ben az első kerekeket hajtó villanymotor 280 lóerős és 345 newtonméter nyomatéka van, ez álló helyzetből 5,6 másodperc alatt rántja fel 100-as tempóra az elektromos hot hatch-et, a végsebessége 180 km/óra. 54 kWh kapacitású lítiumion akkumulátorából akár 370 kilométeres hatótávot is ki lehet autózni.