1945. július 17-én kezdték meg a CJ-2A sorozatgyártását, amivel a civil piacra lépett ki a második világháborúban született márka. A Jeep egészen 1986-ig életben tartotta a sorozatot.
Kényszerből született meg a Jeep alig pár hónap alatt, de még folytak a harcok, amikor a Willys-Overland már elkezdte az utcai változat fejlesztését. A CJ, azaz Civil Jeep legszembetűnőbb változása a hátsó ajtó megjelenése volt, ami miatt oldalra helyezték át a pótkereket, a hátsó kerékdobok átalakításával javítottak a második üléssoron. Módosították a hajtásláncot is, mert a katonai változat hetekben-hónapokban mérhető élettartamával ellentétben a civil piacon több éves használattal számoltak.
Eleinte még a katonai változat alkatrészeit is használták a civil piacra szánt Jeep CJ-2A esetén
Fotó: Jeep
A második prototípus-szériából 40-45 példányt készítettek, a CJ-2-esek mind egyediek, különféle műszaki megoldásokat teszteltek rajtuk – módosították az áttételezést, javítottak a vászontetőn, hogy az jobban védelmet nyújtson eső ellen, a váltókart a kormányoszlopra helyezték át, a motor új karburátort és gyújtásrendszert kapott. Az itt szerzett tapasztalatok alapján készítették aztán el a szériaváltozatot, a Jeep CJ-2A sorozatgyártása 1945. július 17-én indult.
Fotó: Jeep
Nem volt éles váltás a katonai és a civil Jeep között
Eleinte még párhuzamosan készült a katonai változattal, az első hónapokban még sok esetben annak alkatrészeit használták fel, amíg azok el nem fogytak, csak az után váltottak például a Dana/Spicer 41-es hátsó hídra. Később is előfordult, hogy a katonai változat alkatrészeihez nyúltak vissza, a háború után sokat sztrájkoltak a beszállítóknál, és minden eszközzel igyekeztek fenntartani a Jeep CJ-2A sorozatgyártását. Az alkatrészellátási-problémák csak 1946 második felére oldódtak meg.
Fotó: Jeep
Alapvetően mezőgazdasági munkagépnek szánták a járművet, ezért a kezdeti színek az akkoriban piacvezető traktorokat idézték (zöld sárga felnikkel, világosbarna piros felnikkel), csak vezetőülés járt alapáron. Az extrák között találjuk az anyós- és hátsó ülést, a fűtést, de a motorizált (vákuummal hajtott) jobb oldali ablaktörlőt is – anyósülés híján alapesetben csak a vezető kapott ilyet, a jobb oldalon kézzel mozgatható törlőkart adtak. Munkagépként elég volt neki egy hátsó lámpa a bal oldalon, jobbra csak fényvisszaverő prizma került, extraként lehetett kérni a közúti használathoz szükséges kétoldali hátsó lámpát.
A gyári extrák között az első-hátsó kihajtás (amihez fűnyíró-fejet is kínáltak) mellett akár hegesztőgép vagy áramfejlesztő is elérhető volt, amivel igazán sokoldalú jármű volt a civil Jeep – amelyet egyszerűen Universal Jeep-ként reklámoztak. A gyártás 1949-es leállításáig 214 760 példányt készítettek a Jeep CJ-2A-ból, az első mintegy 34 000 példány számít korai modellnek, amelyeknél jó eséllyel gyárilag használtak a katonai változatból származó alkatrészeket. A Jeep különböző karosszériákkal egészen 1986-ig tartotta életben a CJ-vonalat, amelyet az indiai Mahindra mind a mai napig gyárt. Detroitban hozták létre azt az üzemet, ahol az USA-ban közúton nem használható Roxor terepjárókat gyártják, ezek alváza és futóműve megfelel a CJ-3-asnak, csak a karosszériájukat modernizálták épp annyira, hogy ne lehessen védjegy-bitorlás miatt pert indítani ellenük.
Forrás: www.origo.hu