Az olasz miniszterelnöknek nem tetszik az ikonikus FIAT mögött álló Agnelli-család üzleti politikája és ezért verbálisan nekiment a világ negyedik legnagyobb autógyártójának.
Amikor 2014-ben egyesült az olasz FIAT és az amerikai Chrysler, egy korszak zárult le. A detroiti cégnek jól jött a mentőöv, mert előtte csődvédelmet kért. Az olaszok tollvonása azonban pontot tett a Giovanni Agnelli által 1899-ben alapított torinói cég addigi életének végére, amely egykor az olasz GDP 4,4 százalékát adta. Ekkortól kezdett el halványulni a márka olasz identitása – a cég székhelyét Amszterdamba tették át és brit adófizető lett. A Crysler kocsikon pedig idővel kezdtek megjelenni az olasz dizájn vonásai.
Belépnek a képbe és belülnek a tanácsba a franciák
A márka „globalizálása” azzal folytatódott, hogy 2021-ben a Fiat-Chrysler egyesült a francia Peugeot csoporttal és így létrejött a világ negyedik legnagyobb autógyártója, a Stellantis, amely alá olyan márkák tartoznak, mint a FIAT, az Alfa Romeo, a Citroen, a Dodge, a Jeep, a Maserati, Peugeot és Opel. A dúsgazdag Agnelli család még mindig fontos játékos a cégben és 14,4 százalékos részesedése van benne. Örököse, John Elkann pedig a csoport vezetője. Azt, hogy az olasz márkák egyre távolabbra kerülhetnek olasz gyökereiktől és az olasz dolgozóknak egyre kisebb részük lesz a gyártásban, a nacionalista húrokat is pengető Giorgia Meloni olasz miniszterelnök már nehezen tudja megemészteni. Ahogy a miniszterelnök korábban fogalmazott, a fúzió „katasztrófa Olaszországnak”.
De mi késztethette Melonit a kifakadásra évekkel a Stellantis létrehozása után?
Egyrészt az, hogy a cégben több, mint 6 százalékos részesedése van a francia kormánynak és bent ül az igazgatótanácsban, míg az olasz kabinet ezt nem mondhatja el magáról. Itáliát így az Agnelli család sarja, a New Yorkban született, Angliában és Brazíliában általános iskolába járt, Párizsban érettségizett 47 éves John Elkann képviseli – a Stellantist részben birtokló holdingcég, az Exor vezérigazgatójaként. Annak nyomán, hogy Elkann gyakornokként dolgozott egy birminghami autófényszórógyárban, egy lengyelországi összeszerelőüzemben és egy francia dílernél, nagyapja, Gianni Agnelli 21 éves korában őt jelölte ki örökösének.
Honnan fúj a szél: Meloni nagyobb itáliai elkötelezettséget akar
Visszatérve Meloni miniszterelnöknek a Stellantis-szal kapcsolatos álláspontjára, a cég is engedett a politikai nyomásnak és belevetette magát az elektromos átállásba. Mindez sok új állást teremthet és Meloni azt szerené, ha az ehhez felajánlott 1 milliárd dollár állami támogatást a Stellantis azzal hálálná meg, hogy több autót szerel össze Itáliában. „Megy most egy tánc és ha én lennék a kormány, akkor arra hajtanék, hogy fair arányban részesedjek, mivel dotációkat fizetek az akkumulátorgyáraknak” – mondta egy forrás a Telegraph című brit lapban.
Az újság megjegyzi, hogy a Stellantis jelenleg Franciaországban, Németországban és Olaszországban készül akkumulátorüzemek építésére, de Meloni nagyobb befektetést vár el tőle.
A Telegraph szerint Meloni a retorikájával egy letűnt kor iránt nosztalgiázik. A FIAT-alapító Agnelli volt ugyanis Európa egyik legismertebb iparmágnása, az olasz luxus, elegancia és életszeretet megtestesítője. Unokája azonban sokkal globálisabb beágyazottságú és számára már nem Olaszország az első. Közben pedig a FIAT márka csillaga is halványul: decemberben – szentségtörő módon – a második helyre csúszott a legnépszerűbb olaszországi márkák listáján és elé ugrott a német Volkswagen. És van egy másik ok, amiért Melonit idegesíti Elkann: ő az elnöke az Exorhoz tartozó, La Repubblica című vezető olasz lapnak, amely január 20-án ezzel a sztorival állt elő: „Olaszország eladó”, azt állítva, hogy a Meloniék több állami cégben lévő kisebbségi pakettjét el akarják adni. Egy hazafias beállítottságú miniszterelnöktől és pártjától nem épp arra számítanak a választók, hogy olasz vagyont bocsájt eladásra. Meloni a Repubblica-cikk után kezdett jobban foglalkozni a Stellantis-szel és mondta azt egy interjúban, hogy „nem fog neki kiselőadást tartani” egy olyan csoport, amely „eladta a FIAT-ot a franciáknak”. A Telegraph olasz politológusokat idézett, akik szerint Meloni egyrészt magát védi, másrészt a Stellantist ütve próbálja demonstrálni, hogy az olasz nemzeti érdek védelmezője.
A „második gyártó”
A római kormánnyal felerősödött feszültség közepette Elkann február elején találkozott az olasz államfővel, a gazdasági miniszterrel és az olasz központi bank főnökével és azt mondta: a Stellantis tárgyalásokat folytat a kormánnyal, a szakszervezetekkel és a beszállítókkal az olaszországi autógyártás fokozásáról. Róma ugyanis azt akarja elérni, hogy 750 ezerről 1 millió autóra pumpálják fel a cég olaszországi gyártását. A kormány egy héttel később rátett egy lapáttal, amikor Alfredo Urso iparminiszter azt mondta, támogatják egy második gyártó Olaszországba települését, ami a Bloomberg szerint annak a taktikának a része, hogy nagyobb befektetésekre ösztökéljék a Stellantist. Az nem derült ki, hogy ki lehet ez a rejtélyes rivális. Elkann azzal védekezett, hogy 2023-ban az „istállójába” tartozó modellek vezették az olaszországi eladásokat, 33,8 százalékkal, a Volkswagen által produkált arány több, mint duplájával. Ezzel próbálhatta elkendőzni, hogy a FIAT visszaesett.
Egy harmadik cég rakott össze egy retro FIAT-modellt
A FIAT aranykora iránt nosztalgiázók közben az Aznom Automotive nevű cég meglepetésével vigasztalódhatnak. A monzai kisvállalkozás felélesztette a „cinquecento” ajtó és tető nélküli változatát, a Spiagginát, úgy, hogy elektromos motort rejtett a kaszniba. A vállalat annyira komolyan veszi a retrót, hogy az eredeti 500-as karosszériát és nem a modernizált változatot használja a Dolce Vita-érzés felélesztésére.
Forrás: Infostart