Vegyük példának Szlovákiát. Napjainkban ez az ország rendelkezik az egy főre jutó legtöbb legyártott autóval, ami négy gyártótól származik, név szerint a Volkswagen AG-tól, a KIA-tól, a Stellantistól és a Jaguar Land Rovertől, valamint hamarosan a Volvo is csatlakozni fog a listához. Az ország Autóipari Szövetsége szerint az autógyártás felel az ipari eladások 46,5 százalékáért, valamint az exportok 41,4 százalékáért.

Az autógyártók több mint 170 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül, azonban ez a szám 255 ezerre emelkedik, ha a nagyjából 400 helyi beszállítót is figyelembe vesszük. Emellett az autógyártás lehetővé tette az ország számára, hogy csökkentse a jóléti lemaradását a nyugati szomszédaihoz képest. Ennek megfelelően az Európai Bizottság becslése szerint Szlovákia vásárlóerővel korrigált egy főre jutó GDP-je többszörösére nőtt a 90-es évek közepe óta.

Most azonban a régió egy újabb mélyreható gazdasági átalakulás előtt áll az elektromos autók gyártásának terjedése miatt. Az Európai Unió egyre határozottabban tereli a gazdaságot a helyi termelés felé, az elektromos autókat gyártó cégek pedig folyamatosan növelik a részesedéseiket az európai eladásokban.

Akadályokat hoz az elektrifikáció

A Közép-Európában jelen lévő gyártók különböző mértékben haladtak előre az elektromos átállásban. A Volkswagen és a Jaguar Land Rover elektromos verziókat is ki fog adni a csúcsmodelljeikből az elkövetkező években, előbbi a Porsche Cayenne-ből, utóbbi pedig a Defenderből. A Volvo 2026-ban a szlovákiai kosicei gyárral tervezi növelni az elektromos termelését, míg a Stellantis évi 400 ezer autóval akarja megemelni a gyártási számokat, aminek fele elektromos lesz.

A beszállítók is érzik az elektrifikáció nyomását. Növekszik az igény a kutatási és fejlesztési kapacitások, valamint a tőkebefektetések iránt, miközben a világgazdasági környezetet fegyveres konfliktusok, növekvő kamatok és instabil energiaárak rombolják. Azonban a Nemzetközi Magánvállalkozások Központja és Adapt Intézet által készített tanulmány alapján csak néhány ismert cég, mint a Matador, a Continental és a Schaeffler lesznek képesek elbírni ezekkel az elvárásokkal.

Főszerepben Kína és Európa kapcsolata

Ezenfelül egyes közép-európai országok nem tettek semmit az elektromos átállás miatt szükséges stratégiai akkumulátor befektetésekkel kapcsolatban. Miközben Szlovákia nemrég üdvözölehette csak az első külföldi akkumulátor befektetőjét a kínai Gotion High Tech személyében, addig a szomszédos Lengyelország már az Egyesült Államokat is megelőzte a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitásának területén, amivel a világ második legnagyobbja lett közvetlenül Kínát követve. Eközben Magyarország a CATL, az Eve Energy, a Huayou Cobalt, a BYD és a Ningbo Zhenyu Technology által hatalmas, nagyjából 10 milliárd euró értékű kínai befektetésekre tett szert csak az elmúlt év során.

Közép-Európa országainak Kínával szembeni hozzáállása jelentősen eltérő képet fest az ellátási láncaiknak jövőre való felkészítése közben. Míg Budapest és Pozsony a kínai befektetések felkarolása mellett döntött, addig Prágában és Varsóban más országok befektetéseit keresik.

Kína erős jelenléte tovább bonyolíthatja Közép-Európa és Peking kölcsönös függőségeit, miközben Brüsszelben esetlegesen törvénytelen támogatásokat keresnek a kínai elektromos autóhoz kapcsolódóan, valamint a befektetések forrásainak kiléte is egyre nagyobb jelentőségű. Egy tanulmány megállapította, hogy a politikai vezetők hajlamosak alábecsülni Kína gazdasági eredményekre gyakorolt hatását, mivel gyakran nem veszik figyelembe az ellátási láncokon keresztül létező közvetlen kapcsolatokat.

Vendégmunkások és szakképzett helyiek között kell dönteni

Azonban van még egy tényező, mivel a gyártók, a beszállítók és a befektetők is függenek a munkaerővel szemben támasztott következő generációs elvárásoktól. A Szlovákiához hasonló országok kevesebb tehetséges szakemberből válogathatnak, mivel az öt és fél milliós ország oktatási eredményei romlanak, a legtehetségesebbek pedig Csehországban és más külföldi területeken helyezkednek el. Eközben a demográfiai helyzet is kedvezőtlen, valamint a bevándorlási politika sem egyezik meg a valódi gazdasági igényekkel.

Míg a szomszédos országok hasonló demográfiai problémákkal küzdenek, addig Magyarország nemrég gyorsított tempóban elfogadott egy új bevándorlási törvényjavaslatot, ami január 1-jétől már hatályos is. A törvényjavaslat külön kategóriákba sorolja a harmadik országokból érkező szakképzett- és vendégmunkásokat.

Erre a helyzetre reagálva a szlovákiai gyártók szakképző iskolák segítségével töltik ki a keletkezett űrt. Például egy tanulmány szerint a Volkswagen Duális Akadémiája autóinformatikai, kapcsolati és kiberbiztonsági ismeretekkel gazdagítja a moduláris, könnyen frissíthető mérnöki és elektrotechnikai tananyagát. Azonban az ilyen programok jelentős nehézségekbe ütköztek az eddigiekben, mivel más tényezők mellett a szülők is inkább a hagyományos gimnáziumok felé terelik gyermekeiket.

A 2022-es, diákok készségeit mérő PISA-teszt eredménye, amit Szlovákia oktatásügyi minisztere „tragikusnak” nevezett, azt eredményezte, hogy az ország ismét nekiveselkedik egy oktatási reformnak, ami korábban már többször is sikertelenséggel végződött. A reformok megvalósulásáig az ország legjobb esélye a szakiskolák felfuttatásában, valamint a külföldi szakképzett munkaerő befogadásában rejlik – írja az Euronews.

Forrás: autopro.hu