A klímacéljaink eléréséhez sok hang szerint elengedhetetlen szükség van az elektromos autók térnyerésére, de Nyugaton olyan erősen megcsappantak az elektromos autók eladásai, hogy a kormányok talán csak saját gazdaságuk kárára tudják majd életben tartani azokat, aminek lesújtó következményei lehetnek.
2024-ben látványos stagnálásba kezdtek az elektromos autók eladásai, jópár évnyi prosperálás után. Az Egyesült Királyság a klímacéljai elérése érdekében központi szerepet szán a közúti járművek elektrifikációjának, hiszen a bolygó emissziójának 12 százalékáért a közúti forgalom a felelős. A kérdés az, hogy ez a visszaesés az eladásokban hamar helyrejön-e vagy tartós lesz. Ha tartós lesz, vajon a nemzetek kormányai készen állnak bármit megtenni, hogy fenntartsák a zéró emissziós célokat?
Jó volt a trend – idáig
Az elektromos autók eladásai Európában lenyűgözően alakultak az elmúlt években: 2020-ban 10 millió, 2023-ban már 45 millió futott belőlük az utakon. Ennek a fejlődésnek azonban egyesek szerint fenn is kéne maradnia a célok eléréséhez, sőt: 2035-re már a 800 milliót kéne alulról verdesnie a tisztán elektromos személyautók számának, hogy nettó zéró kibocsátást érjünk el az évszázad közepére. Ehhez 27 százalékos növekedés kell évről évre.
A negatív trendet a Tesla globális eladásai is követik, 2024 első negyedévében jóval kevesebb autót adtak el, mint 2023 ugyanezen időszakában, szám szerint 387 ezret a 423 ezer helyett. Hasonló visszaesést érzékelt a Tesla legnagyobb konkurense, a kínai BYD is január és március között. Az európai piacon 10 százalékos visszaesés volt megfigyelhető az elektromos autók eladásaiban éves összehasonlításban a tavalyi év utolsó negyedévében.
A privát vásárlók kevésbé lelkesek
Az Egyesült Királyságban elemzők szerint az elmúlt évek erős elektromosautó-eladásai a bőkezű cégautókedvezményeknek voltak köszönhetők. A lakossági autópiac azonban keményebb diónak tűnik a szigetországban is, hiszen a magánvásárlók a magas árak miatt hátrálnak ki a vásárlásból. Egy átlagos elektromos autó 60 ezer dollárba kerül az Egyesült Államokban, és hasonlóan alakul Európában és az Egyesült Királyságban is. Kínában a hazai cégeknek köszönhetően az átlag csak 30 ezer dollár, míg egy BYD Seagull ferdehátú csak 10 ezer dollárba kerül. Kína ráadásul drámaian több elektromos autót gyárt, mint amennyit saját piaca felvesz, és ha nem lennének a különböző különadók, rászabadulnának az olcsó kínai elektromos autók a nyugati piacokra (így is nagy a térhódításuk).
Az európai és amerikai politikusok dilemmája a következő: olcsóbb elektromos autókat akarnak, hogy elérjék a kitűzött klímacélokat (vagyis nyitniuk kell a kínai márkák felé), de nem olyan áron, hogy ezzel tönkre teszik a saját autógyártóikat, például a Volkswagent vagy a Fordot, valamint a helyi munkahelyeket. A válasz megszületni látszik, már többen kilátásba helyeztek újabb adókat és gazdasági korlátokat a rendkívül versenyképes kínai autók behozatalának megnehezítése érdekében. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden 100 százalékos vámot vetett ki az importált kínai elektromos autókra.
A feszültség fokozódhat
Elemzők szerint 2024 végére újra pozitívba billenhetnek az elektromos eladások. Az optimisták azt remélik, több ember fog elektromos autóba ülni, amikor azok megjelennek a használtpiacon, nyomottabb áron Európában és Amerikában, de ez nincs kőbe vésve. Lehetséges, hogy nyugaton használtan is komoly felára lesz az elektromos autóknak, miközben Kínában ez sem lesz probléma. Várható, hogy egyre égetőbb lesz majd választani a nyugati gazdaságok megvédése és az emissziós célok elérése között, amikor az olcsó elektromos autók beengedéséről van szó – számolt be a BBC.
Forrás: autopro.hu