Az akkumulátoros elektromos járművek megjelenésének kezdeti időszakában a kritikusok gyakran úgy becsmérelték az elektromos autókat, mintha azok nem lennének többek, mint giccses golfkocsik. Ez a hozzáállás sajnos figyelmen kívül hagyta azt, amit mindenki tud a golfkocsikról: hogy rendkívül szórakoztatóak. Az egyetlen hátrányuk az, hogy ha használni akarjuk őket, akkor külön el kell mennünk golfozni.

Ma már persze az elektromos járművek teljesen mainstreamnek számítanak. Az elterjedtséggel azonban a diverzifikáció is jár, és az akkumulátoros elektromos járművek családfájának legkisebb ágán található néhány elbűvölően szokatlan jármű is. Európában ezek a miniatűr elektromos autók városi közlekedési eszközként szolgálnak, ideálisak a keskeny utcákhoz és a korlátozott parkolási lehetőségekhez. Az észak-amerikai piacon viszont inkább a golfozással kapcsolódtak össze.

Konkrétan a Fiat Topolinóról van szó, amely hivatalos jelentések szerint meglehetősen váratlan sikert aratott mind a világpiacon, mind az Egyesült Államokba való belépésekor. Soha nem lesz tömegtermék, de a viszonylag megengedhető ára és barátságos megjelenése miatt egy egészen másfajta piacon versenyez: az egymilliárd dolláros golfkocsi-iparban.

Az amerikai specifikációjú Topolinók sebességét 30 km/h-ra korlátozzák, bár létezik egy közúti forgalomra alkalmas kiegészítőcsomag, amellyel a sebességet akár 40 km/h-ra is fel lehet növelni. A maximális teljesítmény mindössze 8 lóerő. Ennek ellenére ez elég gyors ahhoz, hogy egy kisvárosban elintézzük a dolgainkat, és ideális zárt lakóparkokba és nyugdíjasfalvakba, ahol egyes helyeken a lakók többsége már most golfkocsikat használ közlekedési eszközként.

A Fiat kezdetben mindössze 300 darab Topolinót szállított át a tengeren túlra, de ezeket meglepően gyors ütemben kapkodják el. Ha egyre elterjedtebbé válnak, egyes golfpályák talán fontolóra veszik a flotta-beszerzést, főleg mivel ezek a kis olasz autók valamivel masszívabbnak és elegánsabbnak tűnnek, mint a szokásos golfkocsik.